Mi a különbség az NHP Hajrá és a Széchenyi hitel között?

2020.07.21

Bár sem a Növekedési Hitel Program (NHP), sem pedig a Széchenyi Kárty Program nem új szereplők a vállalati hitelezési piacon, ilyen kedvező feltételekkel még egyiket sem lehetett igénybe venni, mint most. A célja mindkét programnak közös: fellendíteni a kis- és középvállalati (KKV) szektort a koronavírus-járvány első hulláma után. Nem mindegy azonban, hogy egy adott vállalkozás melyik lehetőséggel él, hiszen a közös vonások mellett több különbség is van, amelyekkel fontos tisztában lenni, mielőtt egy vállalkozás az igénylés mellett dönt. Nézzük a legfontosabbakat!

Melyiket mire lehet felhasználni?

Ezen a területen nincs számottevő különbség, ugyanis az NHP áprilisban bevezetett új módozata, az NHP Hajrá, valamint a Széchenyi Kártya Program (népszerűbb nevén Széchenyi-hitel) felhasználási területei között viszonylag nagy az átfedés. Mindkettő felhasználható forgóeszközök vásárlására, új beruházások megvalósítására, de akár a munkabérek kifizetése is finanszírozható a segítségükkel.

Utóbbinál fontos különbség, hogy az NHP Hajránál erre nincs külön módozat, a Széchenyi hitelek között viszont megjelent a Munkahelymegtartó Hitel, amely kifejezetten ezt a célt szolgálja. Emellett a támogatások előfinanszírozása is megoldható mindkét kölcsönből, ahogyan a hitelkiváltás is – utóbbinál viszont nem mindegy, hogy milyen típusú kölcsönt szeretne a vállalkozás kiváltani.

Mekkora a maximálisan igényelhető hitelösszeg?

A felhasználási célokkal szemben a maximálisan igényelhető hitelösszeg tekintetében már jelentős különbségek figyelhetők meg az NHP Hajrá és a Széchenyi-hitelek új módozatai között.

Az NHP Hajránál felhasználástól függetlenül 1 millió és 20 milliárd forint között van az igényelhető összeg, azzal a kritériummal, hogy a forgóeszközhitel igénylése esetén az igényelt hitel összege nem haladhatja meg a vállalati készletállomány, a vevőkövetelések és az egyéves személyi jellegű ráfordítások együttes összegét. Mindemellett persze a maximális hitelösszeg tájékoztató adat, a hitelbírálatnál a bankok azt vizsgálják elsősorban, hogy képes lesz-e az adott vállalkozás visszafizetni az általa igényelt hitelt, azaz, hogy az igényelt összeg összhangban van-e a megvalósítandó célokkal és a vállalat eddigi pénzügyi eredményeivel.

Mi a helyzet a Széchenyi-hiteleknél?

A Széchenyi-hiteleknél ennél mindenhol alacsonyabb a maximálisan igényelhető hitelösszeg:

• Folyószámlahitel Plusz esetén 100 millió forint
• Önerő Kiegészítő Hitel esetén 100 millió forint
• Támogatást Megelőlegező Hitel esetén 100 millió forint
• Agrár Széchenyi Kártya Plusz esetén 200 millió forint (fiatal mezőgazdasági termelő esetén 25 millió forint)
• Likviditási Hitel esetén 250 millió forint
• Munkahelymegtartó Hitel esetén 750 millió forint (de legfeljebb a vállalkozás 24 havi bérköltségével megegyező összeg)
• Beruházási Hitel Plusz esetén pedig 1 milliárd forint

A Bank360.hu Széchenyi Hitel Kalkulátorával nemcsak a járvány miatt bevezetett öt, hanem mind a hét módozatra kalkulálhatnak a vállalkozások, mindenfajta megkötés nélkül.

Melyik az olcsóbb, és mennyivel?

A hiteldíj főként attól függ, hogy milyen célra igényeljük a kölcsönt. Az NHP Hajránál a maximum ügyleti kamat 2,5 százalék, ennél drágábban egy hitelintézet sem folyósíthatja a kölcsönt – ennél olcsóbban viszont igen, tehát érdemes összehasonlítani az elérhető ajánlatokat a Bank360.hu NHP Hajrá Kalkulátorával.

A Széchenyi-hitelnél az egyes termékek között akár nagyobb eltérés is lehet a kamat tekintetében, ami a változó mértékű állami kamattámogatásnak köszönhető. Legkedvezőbb feltételekkel az Agrár Széchenyi Kártya Pluszt vehetik fel a mezőgazdasági szektorban aktív vállalatok, hiszen abban az esetben az állami támogatás megegyezik az ügyleti kamattal – kamatot tehát nem kell fizetnie az igénylőknek.

Szintén kedvező feltételekkel vehető fel a program többi eleme is. A Folyószámlahitel Plusznál és a Munkahelymegtartó Hitelnél a 2,50 százalékos ügyleti kamatból 2,40 százalékot vállal át az állam, így a vállalkozásnak mindössze 0,10 százalék ügyleti kamatot kell fizetnie. Likviditási Hitelnél ugyanekkora kamatból 2,30 százalék az állami kamattámogatás, így a nettó ügyleti kamat 0,20 százalék. A Beruházási Hitel Plusznál a kamat (4,50%) és az állami támogatás mértéke (4%) is magasabb, így a hitelfelvevő által fizetendő kamat 0,50 százalék. Egyedüliként az Önerő Kiegészítő Hitelre nem vehető igénybe állami kamattámogatás, a cikk írásának pillanatában e pénzügyi termék éves kamata 5,24 százalék (1 havi BUBOR + 4,5 százalék kamatfelár).

Milyen biztosítékra van szükség az igényléshez?

A lakossági termékekhez hasonlóan a vállalati hiteleknél is fontos a bank számára, hogy kapjon valamilyen biztosítékot a visszafizetésre. Az NHP Hajrá igénylésénél az MNB ezt pontosan nem írja elő, így a hitelező pénzintézet erről a saját üzletszabályzata szerint dönthet. A Széchenyi-hiteleknél a hitel típusától függően a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) vállal kezességet, de ennek a két szervezetnek lehet szerepe az NHP Hajrá igénylésénél is. A Széchenyi-hiteleknél emellett minden esetben kötelező magánszemély készfizető kezességvállalása is. A kezességvállalás díja termékenként eltérő lehet, ugyanis néhány módozatnál erre is vehető igénybe állami támogatás.

Döntés előtt célszerű kalkulálni

Láthatjuk, hogy a támogatással igényelhető kölcsönöknek több közös vonása is van, de ahhoz, hogy a vállalkozók a cégük számára legelőnyösebb kölcsönt tudják kiválasztani, fontos az összehasonlítás - ezt legegyszerűbben a már fentebb említett kalkulátorokkal tehetik meg. A kalkulátorok segítségével a hitelköltségek összehasonlítása mellett összevethetik az igénylés legfontosabb feltételeit, valamint a törlesztés menetéről is képet kaphatnak – ezekkel az információkkal felvértezve pedig a bankfiókba is felkészülten érkezhetnek megkezdeni az igénylést.