A kárfelmérés menete és a legfontosabb tudnivalók
A legtöbb autótulajdonos tudja, hogy egy közúti baleset bekövetkeztekor ki kell tölteni a baleseti bejelentőt és jelenteni kell a biztosítónak a károkat. Ezt követően kezdődhet meg a kárrendezés, valamint a javítás becsült költségének kiszámítása, azonban nem biztos, hogy a kárfelmérés lépéseit mindenki ismeri. Mi a teendő a kár bejelentése után és milyen dokumentumokat kell előkészítenünk a kárszemlére? Cikkünkben megmutatjuk, hogyan zajlik a kárfelmérés!
Kinek jelentsük be a balesetet?
Miután a helyszínen kitöltöttük a baleseti bejelentőt és fényképekkel alaposan dokumentáltuk a helyszínt, a károkozó és a károsult egyaránt köteles bejelenteni a balesetet a károkozó biztosítójánál. Ez azt jelenti, hogy amennyiben mi okoztuk a balesetet, akkor a saját biztosítónknak kell ezt bejelentenünk, ha pedig mi vagyunk a baleset károsultjai, akkor a károkozó biztosítójával kell intézkednünk. A baleset bejelentésére a károkozónak 5, míg a kárt elszenvedő félnek 30 napja van – külföldön történő balesetnél ezt a hazaérkezés időpontjától számítjuk. Ha olyan kellemetlen helyzetbe kerülünk, hogy a károkozó elhagyja a helyszínt vagy nem rendelkezik érvényes kötelező biztosítással, akkor a MABISZ-nál kell jelentenünk az esetet, ugyanis ilyenkor a Kártalanítási Számlából kifizethetik a károk helyreállítását. Ne feledjük: érvényes kötelező biztosítás nélkül közlekedni szabálysértés, ezért fokozottan figyeljünk arra, hogy legyen biztosításunk és az aktuális díjat mindig időben rendezzük! Ha van CASCO biztosításunk, károsultként és károkozóként egyaránt intézhetjük ennek terhére a javítást.
Kedvező kötelező biztosítási ajánlatok, akár már aznapi fedezettel!
A kárfelmérés menete
A baleset bejelentésének beérkezését követően a biztosító által megbízott kárszakértő végzi el a kárfelmérést – ő veszi fel a kapcsolatot a baleset károsultjával időpontegyeztetés céljából. Ha a baleset után nem a lakcímünkre, hanem egyenesen a szervizbe kell szállítanunk a járművet, akkor a szemle helyszínének a javítóműhely címét adjuk meg, és feltétlenül gondoskodjunk arról, hogy mi is ott tartózkodjunk a megbeszélt időpontban. A kárszemlére általában 3 munkanapon belül sor kerül, majd a kárszakértő további 2 napon belül meghatározza a kár mértékét és a biztosítónál javaslatot tesz a kártérítés összegére vonatkozóan. Ezután a biztosító határozza meg a kártérítés mértékét, majd a kifizetést is ő intézi. Előfordulhat, hogy a javítás során olyan sérülésre derül fény, ami a kárfelmérés alkalmával nem volt látható, ilyenkor jeleznünk kell a pótszemlére vonatkozó igényünket – ez ugyanúgy zajlik, mint az első kárszemle.
A kárkifizetés két lehetősége
Amennyiben a kárfelmérés során a szakértő úgy határoz, hogy a jármű gazdaságosan javítható – tehát nem áll fenn a gazdasági totálkár esete –, két lehetőség közül választhatunk a kárkifizetést illetően. Az egyik az úgynevezett egyezségi kárrendezés: ha úgy látjuk, hogy a kárszakértő által meghatározott és a biztosítótársaság által elfogadott összegből rendezni tudjuk az autó javítását, válasszuk ezt a kifizetési módot. Az ajánlatban meghatározott összeget a biztosító minden egyéb számla vagy bizonylat nélkül megtéríti nekünk. A másik opció a számlás kárrendezés, amely során a kárszakértő kalkulációját be kell mutatnunk a választott javítóműhelynek, majd az ott kapott számlát el kell juttatnunk a biztosítónak, a kifizetés pedig ez alapján történik. Gazdasági totálkár esetén is számíthatunk a biztosító segítségére, azonban meg kell fontolnunk, hogy megjavíttatjuk-e az autót vagy inkább eladjuk a roncsot – a biztosítók általában vállalják az értékesítést is, ha úgy döntünk, hogy ezt nem mi intéznénk. Fontos, hogy mindenképp érdeklődjünk akár több szervizben is, annak érdekében, hogy megtudjuk, hogy a számlás vagy az egyezségi kárrendezéssel járhatunk jobban.
Milyen dokumentumokra van szükség a kárfelmérésnél?
A szemlére készítsük elő a kitöltött kék-sárga baleseti bejelentő lapot, a jármű forgalmi engedélyét és törzskönyvét, a baleset bekövetkeztekor az autót vezető sofőr jogosítványát, valamint amennyiben rendőrségi intézkedés is történt, a rendőrségi jegyzőkönyv másolatát. A kárfelmérés során a kárszakértő átad nekünk egy úgynevezett gépjármű-kárbejelentő nyomtatványt – ez nagyon hasonlít a baleseti bejelentőre, ám mindkettőre szükség van a kárrendezéshez, ezért ezt is külön ki kell töltenünk. Gondoskodjunk arról, hogy az előre egyeztetett időpontra minden szükséges iratot készítsünk elő, ugyanis amennyiben valamelyik hiányzik, a kárrendezés elhúzódhat.
