Lakáshitel kisokos

HASZNÁLT LAKÁS

A lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező lakás, melyet a vevő nem a lakás építtetőjétől vásárol, hanem annak előző tulajdonosától.

Jelzáloghitel

Jelzáloghitelnek tekintünk minden olyan hitelt, melynek fedezetéül egy vagy több ingatlan szolgál, függetlenül attól, hogy milyen típusú ingatlanról van szó. Ilyen hiteleknél a bank az ingatlan-nyilvántartásban (földhivatalok) jelzálogjogot jegyeztet be. Ez biztosítja, hogy a követelését érvényesíteni tudja. A bank kockázata így alacsonyabb, mivel nemfizetés esetén jogosult a felajánlott ingatlanokból megtérülést keresni.. Az ilyen hitelek összege általában magas (jellemzően 5 millió forint feletti), futamidejük hosszú (akár 35 év is lehet). A hitelbírálat ideje is hosszabb (3-4 hét). Kamatozásuk jóval alacsonyabb, mint a jelzálogfedezet nélküli hiteleké.

A hitel célja alapján az ingatlanfedezetes hiteleknek több fajtája van, pl. lakáscélú (vásárlás, építési, felújítás stb.) vagy szabad felhasználású, célhoz nem kötött jelzáloghitelek.

Lakáshitel

Kizárólag ingatlan célra (lakásvásárlás, bővítés, felújítás, korszerűsítés) felhasználható jelzáloghitel. Egyes esetekben lakáscélú hitel kiváltására is igényelhető. Általában kedvezőbb kondíciójúak a lakáshitelek, mint a szabad felhasználású jelzáloghitelek.

Forgalmi érték (ingatlan)

A forgalmi érték az ingatlan piaci értéke a hivatalos értékbecslés időpontjában. Az értékbecslő főként a helyileg jellemző kereslet-kínálati viszonyok, az ingatlan műszaki állapota, földrajzi elhelyezkedése alapján határozza meg. A forgalmi érték összege megegyezik azzal az összeggel, amennyiért az értékbecslés pillanatában az ingatlan várhatóan értékesíthető lenne.

Hitelbiztosítéki (HB) érték

Jelzáloghitel esetén a fedezetként felajánlott ingatlan bank által elismert értéke. Az értékbecslésben az értékbecslő feltünteti ezt az összeget, de a bank ettől a saját szempontjai alapján eltérhet. Végső soron a hitelbiztosítéki értéket a bank állapítja meg. A hitelbiztosítéki érték nem egyenlő az ingatlan forgalmi értékével, annál általában 10-30%-kal alacsonyabb.

Finanszírozási arány

A fedezetként felajánlott ingatlanok hitelbiztosítéki és forgalmi értékének hányadosa. Jelenlegi szabályozás szerint a bankok a felajánlott fedezetek forgalmi értékének maximum 80%-áig nyújthatnak hitelt forint alapon.

Kamatperiódus

A kamatperiódus az az időszak, amelyen belül a felvett hitel kamata nem változik. A bank csak a kamatperiódus fordulónapján változtathatja meg a hitel kamatát. (A kölcsönszerződésben meghatározott módon és feltételekkel.) Hitelszerződés megkötésénél bizonyos esetekben lehetőség van a kamatperiódus hosszát kiválasztani. Minél hosszabb a kamatperiódus, annál nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat, ha rosszabbodó gazdasági helyzetre vagy emelkedő alapkamatra számítunk. Jelzáloghiteleknél általában javasolt legalább egyéves kamatperiódusú hitelt választani. Fedezetlen hiteleknél (pl. személyi kölcsön) sokszor nincs külön kamatperiódus, mivel a futamidő végéig garantálja a hitelintézet, hogy a hitel kamata nem fog megváltozni.

Hitelügylet szereplői

Hitel felvételekor az adós sok esetben nem egy, hanem akár több személy vagy cég is lehet. Őket hívjuk kötelezetteknek, akik lehetnek:

• adós (elsődlegesen övé a tartozás),
• adóstárs (ugyanúgy felel a hitel visszafizetéséért, mint az adós), aki általában házastárs, élettárs vagy családtag),
• kezes (ha az adós, adóstárs nem fizet, akkor a bank tőle is követelheti a hitel visszafizetését),
• dologi adós, más néven zálogkötelezett (olyan kezes, aki nem az egész tartozásért felel, hanem csak az általa tulajdonolt és felajánlott vagyontárgyak erejéig.)

Kezdeti költségek

A hitelfelvétel során azokat az egyszeri kiadásokat nevezzük kezdeti költségeknek, melyek megfizetése nélkül a bank nem fogja a hitelt elbírálni vagy folyósítani. Ezek közé tartozik az értékbecslési díj és a közjegyzői díj is. Akciók keretében a bankok sokszor a kezdeti költségek egy részét elengedhetik vagy a folyósítás után jóváírhatják az adós számláján. Cserébe viszont a bankhoz történő jövedelem átutalást vagy egyéb banki termékek igénybevételét írhatják elő.

Közjegyzői okirat

Olyan közokirat, amelyben foglaltak valódiságát a közjegyző tanúsítja. Jelzálogszerződésnél általában kétféle közjegyző előtt tett kötelezettségvállaló nyilatkozatot használnak a bankok, ingatlanonként egyet.

Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat: A hiteligénylő a kölcsönszerződésben foglalt tartozásának elismerését jelenti.

Kétoldalú nyilatkozat: Ebben az esetben magát a kölcsönszerződést foglalják közjegyzői okiratba és mind a bank, mind az összes kötelezett aláírja.(Általában ennek magasabb a díja).

Ezen okiratok szükségességét a bank részéről az indokolja, hogy az okirat birtokában a követelések végrehajtása közvetlenül lehetséges.