Fedezetlenségi díj: kit érint és mikor kell fizetni?
Közúti forgalomban közlekedni kötelező biztosítás nélkül szabálysértésnek minősül, így egy igazoltatásnál helyszíni bírságra számíthatunk. Azonban nem ez az egyetlen költség, ami terhel minket, ha nincs kötelezőnk: baleset bekövetkeztekor a vétlen sofőr kárait is nekünk kell megtéríteni, valamint a biztosítatlan időszakra fedezetlenségi díjat kell fizetnünk. Mekkora összegről van szó, és kinek kell megfizetni? Mutatjuk, mit érdemes tudni a fedezetlenségi díjról!
Nem használom az autómat, kell kötelezőt fizetnem?
Az, hogy hosszabb ideig nem használjuk az autónkat, önmagában nem mentesít biztosítási kötelezettségünk alól. Ilyen esetben semmiképpen ne döntsünk úgy, hogy nem fizetjük be a biztosítási díjat, hiszen ez a biztosítás díjnemfizetés miatti megszűnéséhez fog vezetni. A megoldás a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonása: a biztosító legfeljebb 1 évig felfüggeszti biztosításunkat, az 1 év letelte után pedig érdekmúlással szűnik meg szerződésünk. Ilyen módon nem kell aggódnunk a díjnemfizetéssel megszűnt KGFB anyagi következményei miatt.
Kedvező kötelező biztosítási ajánlatok, akár már aznapi fedezettel!
Milyen esetben kell fedezetlenségi díjat fizetnünk?
Két olyan helyzet adódhat, amikor fedezetlenségi díjat kell fizetnünk. Az egyik, amikor a már meglévő gépjármű kötelező biztosítási szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik. A KGFB díj megfizetésére az évfordulót követően 60 nap áll rendelkezésünkre, amennyiben ezen időtartamon belül nem rendezzük a kötelező biztosítás díját, a biztosító díjnemfizetés okán felmondja szerződésünket. Ezt feltétlenül érdemes elkerülni, ugyanis ha nincs kötelezőnk, számos költséggel kell számolnunk – az egyik ilyen a fedezetlenségi díj. A másik eset használt autó vásárlásakor alakulhat ki: ilyenkor fontos, hogy azon a napon kössünk KGFB szerződést, amikor az adásvétel megtörtént. Ellenkező esetben a gépjármű néhány napig biztosítás nélkül maradhat, amely napokra szintén meg kell fizetnünk a fedezetlenségi díjat.
A fedezetlenségi díj befizetésének határideje
A fedezetlenségi díj befizetésére 30 nap áll rendelkezésre, és annak a biztosítónak kell megfizetnünk, akivel a fedezetlenség időtartama után szerződést kötünk. Ez díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítás esetén kizárólag az a biztosító lehet, ahol az előző szerződésünk is volt – ilyenkor a fedezetlenségi díj mellett a 60 napos türelmi időre járó díjat, és a teljes évre vonatkozó biztosítási díjat egy összegben kell megfizetnünk. A gépjármű üzembentartójának a felelőssége, hogy a befizetés időben megvalósuljon: ha nem érkezik csekk, vagy nem teljesül az átutalás, köteles felvenni a kapcsolatot a biztosítóval és/vagy a bankkal a probléma megoldása érdekében. Ha ez nem történik meg, a KGFB szerződés díjnemfizetés miatt megszűnik. Ugyanezzel kell számolnunk akkor is, ha a biztosítási díj nem érkezik meg időben a biztosító bankszámlájára, a 60 nap türelmi idő tehát az összeg beérkezésére, nem a tranzakció elindítására vonatkozik.
Van lehetőség részletfizetésre?
A biztosító nyújthat részletfizetési lehetőséget, ha a fedezetlenségi időszak meghaladja a 120 napot. Egyéb esetben egy összegben kell befizetnünk a díjat. Felmerülhet továbbá a kérdés, hogy van-e mód a fedezetlenségi díj megfizetésének elkerülésére: a jogszabály nem ad lehetőséget erre – ezért is fontos, hogy mindig legyen érvényes kötelezőnk.
Ennyit kell fizetnünk naponta, ha nincs kötelezőnk
Fontos kiemelni, hogy a fedezetlenségi díjak naptári évre vonatkoznak, tehát más napi díjakra kell számítanunk, ha a fedezetlenség időtartama két naptári évet is érint. A következő évre számított díjtarifákat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) teszi közzé legkésőbb az év vége előtti 45. napig. A MABISZ a díjakat saját honlapján, és a Magyar Nemzeti Bank honlapján is megosztja. Ezek a napi díjak összességében természetesen magasabbak, mint a KGFB díja, tehát mindenképpen ajánlott odafigyelni a kötelező biztosítás rendszeres, időben történő megfizetésére.
Az aktuális és elmúlt évekre érvényes díjakat itt találja:
