A robbanás fogalma és a teendőink a megelőzésért

A robbanás fogalma: mi a robbanás és mi nem az?

A robbanás fogalmával valószínűleg már mindenki találkozott, de az nem biztos, hogy egyértelmű, hogy kétfajta jelenséget nevezhetünk robbanásnak. Az egyik, amikor valamilyen zárt térben túlnyomás alakul ki, és ez hirtelen felszabadul – ilyen eset például a kávéfőző vagy a kukta robbanása –, a másik pedig amikor valamilyen éghető anyag nagy sebességgel, hang- és erőhatással meggyullad, például gázrobbanás vagy a háztartásokban kevésbé jellemző porrobbanás esetén. Előfordulhat, hogy a lakásbiztosítások szerződési feltételeiben nem találjuk meg szó szerint mindkét esetet, ám mindkét típusú robbanáskár bekövetkeztekor kaphatunk kártérítést, ha megfelelő lakásbiztosítással rendelkezünk. Több biztosító ideérti a robbantásból eredő károkat is, tehát amikor a környéken valamilyen okból előre eltervezett, hatóságok által felügyelt robbantást végeznek, és ez az óvintézkedések ellenére mégis kárt okoz a lakásunkban. Általában nem része a biztosítási szerződésnek az összeroppanás, ami leginkább régi tévék képcsövével fordulhat elő, illetve hangrobbanás esetén sem kapunk kártérítést. Ezeken kívül még fontos megjegyezni, hogy abban az esetben, ha csak a nyomás tartására eredetileg szolgáló eszköz károsodik, a biztosító szintén mentesül a kártérítési kötelezettség alól. Annak érdekében, hogy valóban olyan védelmet teremtsünk otthonunknak, amelyre annak szüksége van, mindenképp olvassuk át a megkötni kívánt lakásbiztosítás feltételeit, ugyanis nemcsak a biztosítási díj, de a biztosítók térítési feltételei között is jelentős eltérések lehetnek.

Hogyan kerülhetjük el a robbanást?

Bármilyen berendezést, amiben túlnyomás van, csak a rendeltetésének megfelelő módon használjunk, ezek biztonsági berendezéseit soha ne iktassuk ki, ellenben rendszeresen ellenőriztessük. Ugyancsak rendszeresen tartsuk karban a gázüzemű berendezéseinket, gázszivárgás esetén pedig még csak ideiglenesen se nyissuk meg a gáz főelzáróját a hiba elhárításáig. Gyúlékony, könnyen párolgó anyagokat lehetőleg ne a lakásban használjunk, és a parketta lakkozását is csak megfelelő szellőzés, szellőztetés mellett végezzük. Semmiképpen ne tartsunk a lakásban robbanószereket – ideértve a petárdát és a tűzijátékot is –, és különösképpen tartózkodjunk a gázüzeműre átalakított autók otthoni töltésétől. A megelőzés fontos része az is, hogy nem dobjuk a szemetesbe a használt, elromlott akkumulátorokat, ugyanis ezek is könnyen robbanáshoz vagy tűzesethez vezethetnek – ezeket mindig vigyük el az erre kijelölt gyűjtőpontok egyikére. Ne kísérletezzünk továbbá otthon a háztartási tisztítószerek összeöntésével, hiszen ez nemcsak robbanásveszélyes, de mérgező gázok kialakulását is eredményezheti.

Mi a teendő robbanáskár esetén?

A robbanás az esetek többségében együtt jár tűz keletkezésével is, ám amennyiben mégsem történik tűzeset, akkor is mindenképp hívjuk ki a tűzoltókat. Ez kiváltképp fontos a testi épségünk védelme, valamint a további károk megelőzése érdekében, de előfordulhat, hogy a biztosító robbanáskár után is előírja a hatósági iratok bemutatását. A lakásbiztosítási káreseményekre általában igaz, hogy a kárt maximum 2 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak, így robbanás esetén is ennyi időnk van intézkedni a kárbejelentés ügyében. Fontos, hogy egyeztessünk a biztosítóval arról, hogy a kárszemléig elkezdhetjük-e a javítási munkákat, vagy csak a kárenyhítés mértékéig változtathatunk a helyszínen. A kárszemlét követően a biztosító megállapítja a kár mértékét – ha fotókkal, esetleg videókkal alaposan dokumentáljuk a helyszínt, meggyorsíthatjuk a kárelbírálási folyamatot. Az azonosítható maradványokat semmiképpen ne dobjuk ki, őrizzük meg a kárszakértő megérkezéséig. A továbbiakban sok teendőnk lehet a helyreállítással, javításokkal, árajánlatok, számlák beszerzésével, de ezekben az ügyekben általában követhetjük a biztosító szakértőjének útmutatásait.