Tornádó Magyarországon: fel lehet rá készülni?

Mitől alakulhat ki tornádó?

Ahhoz, hogy megértsük ezt a természeti jelenséget, nem árt, ha tisztában vagyunk vele, hogyan keletkezhet a tornádó. Ezt a jelenséget a meleg levegő felfelé áramlása, majd az ennek következtében kialakuló gomolyfelhőzet okozza. A felhő és a környezete között jelentős nyomáskülönbség alakul ki, amire a felhő örvénylő, körkörös mozgással reagál. Ha ez az örvény kilép a felhőből, és eléri a talajt, akkor beszélhetünk tornádóról, amennyiben viszont nem jut el a földig, a jelenséget tubának hívjuk. Ezt a folyamatot olyan környezeti tényezők segíthetik elő, mint az intenzív napsütés, a domborzat és a széljárás. Mivel maga a jelenség is zivatarfelhőből alakul ki, a forgószél gyakran jár együtt heves esőzéssel, viharos széllel és jégesővel.

Ezek lehetnek egy tornádó előjelei

Szabad szemmel egész pontosan nem lehet előrejelezni egy forgószél érkezését – erre különféle műszereket használnak –, de ha figyelmesek vagyunk, felfedezhetünk néhány árulkodó jelet. Az egyik ilyen a sötét gomolyfelhőzet, amelyben zöldes vagy sárgás árnyalatú felhőket is megfigyelhetünk, illetve az eső nélkül aláhulló jégdarabok is intő jelek lehetnek. A nagyobb horderejű tornádókat általában megelőzi egy hangos robaj, tehát ha ilyet tapasztalunk, érdemes mihamarabb fedezékbe vonulnunk. Ha napos időben pillantunk meg egy tornádószerű jelenséget, kevésbé kell aggódnunk, ugyanis az valószínűleg egy úgynevezett porördög. Kinézetét tekintve ez összetéveszthető a tornádóval, ám a porördög nem a zivatarfelhőhöz, hanem a forró talajhoz és a szárazsághoz köthető.

Mekkora a valószínűsége a tornádó kialakulásának hazánkban?

Ha globális szinten vizsgáljuk, leggyakrabban az Egyesült Államokban alakul ki tornádó, és itt számoltak be a legnagyobb erejű, pusztító esetekről is. Nem véletlen tehát, hogy az ország középső részét tornádófolyosónak is szokták nevezni, ugyanis itt az éghajlati és domborzati viszonyok kiváló táptalajt adnak a tornádók kialakulásának. Szerencsére ugyanez Magyarországról nem mondható el: hazánkban nagyon kicsi a valószínűsége egy pusztító erejű forgószélnek, korábban leginkább alacsony intenzitású és rövid élettartamú tornádókat figyeltek meg itt. A becslések alapján nagyjából 20-30 tornádó alakulhat ki hazánkban évente, amelyek nagy része nem érint lakott területeket, illetve hamar el is tűnik, ám ennek ellenére hasznos, ha tudjuk, mit kell tennünk, hogy sértetlenül megússzunk egy ilyen helyzetet.

Így lehetünk biztonságban

A legfontosabb, hogy amennyiben látunk egy tornádót, semmiképpen se próbáljuk megközelíteni azt! Ezen kívül érdemes megjegyeznünk, hogy abban az esetben, ha a forgószelet mozdulatlannak látjuk, nagy valószínűséggel felénk halad, ezért ne késlekedjünk, azonnal vonuljunk fedezékbe. Nemcsak tornádó esetén, de egy jégesővel és erős széllel járó heves vihar idején is a legjobb, amit tehetünk, hogy behúzódunk otthonunkba, bezárunk minden ablakot, és lehetőleg egy ablaktalan, vagy minél kisebb ablakkal rendelkező helyiségben várjuk meg a zivatar lecsendesedését vagy éppen a tornádó elvonulását. Ha az előrejelzések szerint vihar várható, érdemes még előtte biztonságba helyezni a kerti bútorainkat vagy az egyéb kertben tárolt értékeinket. Ugyan elkerülni sajnos nem feltétlenül tudjuk, hogy egy ilyen váratlan természeti jelenség kárt tegyen otthonunkban, de gondoskodhatunk arról, hogy a károk helyreállítása ne jelentsen anyagi terhet. Jó tudni, hogy a tornádó – akárcsak a vihar – elemi kárnak minősül, amire a lakásbiztosítások fedezetet nyújtanak, tehát egy ingatlanra szabott biztosítás hasznos segítség, ha a természet viszontagságaitól védenénk otthonunkat, ráadásul egy megfelelő kiegészítő szolgáltatással még kerti ingóságaink is biztonságban lehetnek.