Mit jelent a villámcsapás másodlagos hatása?
Nem feltétlenül elég, ha csak arra az esetre készülünk fel, amikor egy káresemény közvetlenül érinti otthonunkat: vihar esetén a villámcsapás másodlagos hatásaira is gondolnunk kell. Ez teljesen más jellegű károkat okozhat, mint a közvetlen villámcsapás, ezért más eszközökkel is védekezhetünk ellene. Vajon mit tehetünk a kár megelőzése érdekében, és mi a teendő, ha már megtörtént a baj? Mutatjuk az ezzel kapcsolatos tudnivalókat!
Mi a villámcsapás másodlagos hatása?
A villámcsapás elsődleges hatásának azt nevezzük, amikor közvetlenül a villámcsapás miatt rongálódik meg egy épületelem, ha pedig a villámcsapás következtében egy elektronikai készülék meghibásodik vagy a túlfeszültség miatt tűz keletkezik, másodlagos – vagy indukciós – hatásról beszélhetünk. Ez utóbbi nemcsak akkor következhet be, ha közvetlenül a mi házunkba csap be a villám, hanem akkor is, ha ez néhány méterrel távolabb történik. Mivel egyre több elektronikai készüléket használunk a háztartásban, elengedhetetlen gondolnunk a villámcsapás másodlagos hatása elleni védelemre is, a meghibásodott eszközök pótlása ugyanis nagyon sokba kerülhet, ha saját zsebből kell újat vásárolnunk.
Hasonlítsa össze partnereink lakásbiztosítási ajánlatait kalkulátorunkkal!
Hogyan védekezhetünk a villámcsapás másodlagos hatása ellen?
Sajnos a villámhárítók nem védenek a túlfeszültségtől, így ez akkor is előfordulhat, ha a közvetlen villámcsapás ellen megtettük a szükséges óvintézkedéseket. Szerződőként nemcsak kárenyhítési, de kármegelőzési kötelezettségünk is van, ezért fontos, hogy a közvetett villámkárok ellen is megfelelően védekezzünk. Hosszabb nyaralások előtt mindenképp áramtalanítsuk az eszközeinket annak érdekében, hogy vihar esetén a villámcsapás a TV-ben, számítógépben, mosógépben és más elektronikai felszerelésben ne tehessen kárt. Nehezebb lehet ezt megoldani, ha hirtelen csap le a vihar, és épp nem tartózkodunk otthon, vagy ha nincs lehetőségünk áramtalanítani az adott eszközt, például mert épp megy a mosógép, ám erre jó megoldás, ha beszerzünk túlfeszültségvédő aljzatokat és elosztókat – ezekhez csatlakoztatva viharban is biztonsággal használhatjuk eszközeinket. Ha pedig ennél is szélesebb körű védelmet szeretnénk teremteni, válasszunk olyan lakásbiztosítást, amely segítséget nyújt a villámcsapás másodlagos hatása miatt bekövetkező káresetekre is.
Miért kell különbséget tenni elsődleges és másodlagos hatás között?
Az elsődleges és másodlagos hatások okozta károk eseteiben a biztosítók is eltérő módon térítenek, ezért semmiképp sem lehet egyenlőségjelet tenni a kettő közé. Előbbinél az épületben, utóbbinál pedig – a tűzesetet leszámítva – az ingóságainkban keletkezett károkra kell gondolnunk. Mielőtt szerződést kötünk, utána kell olvasnunk a biztosítási feltételekben, hogy milyen szabályok vonatkoznak a kártérítésre a villámcsapás különböző eseteiben. Ezért is nagyon fontos, hogy lakásbiztosításunk mindig megfelelő védelmet nyújtson: ha felújítjuk a tetőszerkezetet vagy beszerzünk egy új elektronikai készüléket, vizsgáljuk meg, hogy nem vagyunk-e alulbiztosítottak. Ha az alulbiztosítás esete áll fenn, kár esetén nem biztos, hogy annyi kártérítést fogunk kapni, ami az ingatlanunk valós értéke alapján indokolt lenne.
Ezt kell tudni a kárbejelentésről
Ha villámcsapás következtében kár keletkezik valamelyik elektronikai készülékünkben, minél hamarabb – de legfeljebb 2 napon belül – be kell jelentenünk ezt a biztosítónak, ugyanis, ha késlekedünk a kárbejelentéssel, eleshetünk a kártérítéstől. A meghibásodott eszközt feltétlenül őrizzük meg, ugyanis amennyiben lehetséges a javítás, az erre kapott árajánlat alapján térít a biztosító. Ha a javítás lehetetlen vagy nem gazdaságos, úgy a pótlás költségét kaphatjuk kártérítésként. A kárbejelentést követően a biztosítók ellenőrzik, hogy valóban volt-e villámcsapással járó vihar a megadott térségben, ezért semmiképp se próbáljunk olyan eszközökről bejelentést tenni, amelyek nem a villámcsapás másodlagos hatása miatt romlottak el.
