Tűz: Mi a tűzkár és hogyan védekezhetünk ellene?

Mit jelent a tűz a biztosítások vonatkozásában?

A biztosítók leggyakrabban a lánggal való égést értik tűz alatt, tűzkárról pedig akkor beszélhetünk, ha a lángok nem a rendeltetési helyükön okoznak károkat – tehát a gyertyaláng vagy kandallótűz csak abban az esetben tartozik ide, ha a tűz onnan máshová is átterjed. A legtöbb biztosító kizárja tűzkárként azt, amikor valami nem ég lánggal, csak izzik, parázslik, és emiatt keletkezik kár – leggyakoribb ilyen eset a bedugva felejtett vasaló. Ezeken kívül az sem tartozik ide, ha valaminek eleve az a rendeltetése, hogy tűznek, hőnek, lánghatásnak legyen kitéve, illetve az elektromos tűz sem sorolható a biztosítók által megtérített tűzkárok közé – kivéve akkor, ha továbbterjed. A legtöbb biztosító – limitált mértékben – fedezetet nyújt a tűz oltása során felmerült, minket terhelő költségek, valamint az ideiglenes szálláshely költségeinek megtérítése is, amennyiben a lakás lakhatatlanná vált a tűz következtében.

Mit jelent a tűz nélküli füst- és koromszennyeződés?

Egyes társaságoknál abban az esetben is kaphatunk kártérítést, ha a biztosítási feltételekben definiált tűzkár nem következik be, ám a füst vagy korom miatt mégis kár keletkezik otthonunkban. Ilyen eset lehet például, ha a tűzhelyen felejtett olaj meggyullad, a tűz nem terjed át másra, ám mégis szennyeződést okoz. Ezeket a károkat a biztosítók nem tekintik tűzkárnak, de előfordulhat, hogy kiegészítőként a szerződés része a tűz nélküli füst- és koromszennyeződés megtérítése is. Emiatt is nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a lakásbiztosításunk feltételeivel, mielőtt megkötjük a szerződést – így megbizonyosodhatunk arról, hogy milyen esetekben számíthatunk a biztosító segítségére.

Hogyan védjük értékeinket a tűztől?

Természetesen minden olyan dolgot meg kell tennünk, ami józan ésszel elvárható tőlünk, annak érdekében, hogy ne gyújtsuk fel a saját lakásunkat – ez a kármegelőzési kötelezettségünk. Ebbe éppúgy beleértendő, a fűtőberendezések és a füstelvezető csatornák, kémények megfelelő karbantartása, mint az, hogy az elektromos rendszert nem babráljuk szakértelem nélkül, vagy hogy nem hagyjuk őrizetlenül a meggyújtott gyertyákat. Nagyon fontos, hogy égő olajat, zsiradékot, vagy elektromos áram okozta tüzet a teljes áramtalanítás előtt soha ne próbáljunk vízzel oltani, mert csak még több kárt okozunk vele, és saját testi épségünket is veszélyeztetjük. A normál háztartási mennyiségen felül ne használjunk fokozottan tűzveszélyes anyagokat a lakásban – például folttisztításra jó lehet a sebbenzin, de nem a zárt lakásban, működő elektromos készülékek közelében.

Mi a teendő tűzkár esetén?

Tűz esetén az első és legfontosabb az emberi élet, a testi épség védelme. Kisebb tüzeket megpróbálhatunk eloltani, de ha nem sikerül, mindenféleképpen értesítsük a tűzoltókat. Egyébként törvényi kötelességünk, hogy a tűzoltókat még az eloltott tűzhöz is hívjuk ki, ennek elmulasztása esetén még a biztosítói kártérítés is akadályokba ütközhet. Ritkán fordul elő, de jó, ha tudjuk, hogy bűncselekmény – például gyújtogatás – gyanúja esetén a rendőrséget is ki kell hívnunk. Ha a tüzet már sikerült eloltani, akkor a kárt maximum 2 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak, aki 5 napon belül kiküldi a szakértőjét szemlét tartani – nagy tűzkárok esetében ennél sokkal gyorsabb szokott lenni a folyamat. A helyszíni szemléig csak olyan mértékben változtathatunk a kár helyszínén, ami a károk enyhítéséhez és a további károk megelőzéséhez szükséges. Mindenképp érdemes azonban fényképeket, akár videót is készíteni a kár helyszínéről, és az azonosítható maradványokat se dobjuk ki, őrizzük meg a kárszakértő megérkezéséig. A biztosító kifizetés előtt kérheti a tűzvizsgálati jegyzőkönyvet, és/vagy a Katasztrófavédelem jogerős végzését is. A továbbiakban vélhetőleg rengeteg teendő lesz a helyreállítással, javításokkal, árajánlatok, számlák beszerzésével, de ezekben az ügyekben általában követhetjük a biztosító szakértőjének útmutatásait is.